A szívférgesség hazánkban évről évre egyre több esetben keseríti meg kedvenceink életét, veszélyezteti egészségét. Ezért egyre nagyobb figyelmet kell fordítanunk ezen megbetegedés diagnosztizálására, megelőzésére, kezelésére. Enélkül kedvencünk élete is veszélybe kerülhet.
A kórokozó a szúnyogok közvetítésével jut be a kutya szervezetébe. A szúnyogok ezen megbetegedés úgy nevezett vektorai. Vérszívásuk alkalmával veszik fel a kórokozó fejlődési alakját (úgy nevezett lárvaalakját). A szervezetében kialakuló III. stádiumú lárvát oltja tovább a kutya testébe, ahol a vérerekben keringve kialakul belőle a kifejlett féreg. A kifejlett kórokozó a tüdőartériában (pulmonalis főtörzs) telepszik meg elsősorban. Csak súlyos fertőzés esetén vándorol vissza a szív jobb kamrájába.
Enyhébb fertőzés még tünetmentesen zajlik, de a férgek elszaporodásával egyre súlyosabb szívbetegségre utaló tünetek jelentkezhetnek.
A bőrféreg ennyire súlyos tüneteket nem okoz, azonban szőrkopással, bőrpírral, esetlegesen a bőrben kialakuló kisebb nagyobb csomókkal jelzi jelenlétét.
A Dirofilaria fertőzöttség diagnosztizálása szempontjából először azt kell megállapítanunk, hogy a kutyában fellelhető-e a férgek valamely fejlődési alakja. Erre az úgy nevezett módosított Knott-teszt alkalmas. Ennek pozitivitása esetén azt kell eldöntenünk, hogy a talált lárva a szív- vagy a bőrféreg fejlődési alakja-e. Erre az úgy nevezett PCR vizsgálat szolgál.
Az immunológiai tesztek, melyek részben a kutya mellett gyorsan, néhány perc alatt elvégezhető gyorstesztek, részben laboratóriumi úgy nevezett ELISA teszt, a nőivarú szívféreg ellen termelt ellenanyagot mutatják ki a kutya véréből.
Ezekkel a tesztekkel eldönthető, hogy a talált lárvaalak szív- vagy bőrféregé-e.
Előfordulhatnak olyan esetek is, amikor a Knott-teszt negatív és az immunológiai tesztek pozitivitást mutatnak. Ez a tesztek érzékenységéből adódik. Nagyon enyhe érintettség, vagy már lárvaölő preventív szer alkalmazása esetén a Knott-teszt egyaránt negatív lehet.
Mivel 100%-os biztonságú teszt nincs, ezért javasolt lehetőség szerint több tesztet elvégeztetni. Az egyszeri negatív teszt nem jelent teljes bizonyosságot a féregmentességre.
Amennyiben a tesztek negatívak, úgy a megelőzésre kell nagy hangsúlyt fektetni. Mivel ez a rendellenesség a szúnyogok közvetítésével (vektor) kerül a kutyákba, a megelőzés első eleme a szúnyogok távoltartása lehet. Ezt csepegtetős oldatokkal, nyakörvekkel érhetjük el.
Ennél biztosabbnak látszik azonban a már beoltott, vérkeringésbe juttatott féreglárvák elpusztítása, melyet tablettás készítmények használatával végezhetünk. Ez természetesen a kutya egészségére semmilyen veszélyt nem jelent. A kétféle kezelést akár kombinálhatjuk is egymással. Ez csak pénztárcánk függvénye.
A pozitív immunológiai teszteredmény (több immunológia teszt-, PCR pozitivitása) szívféreg jelenlétét jelzi. Ilyen esetben az előbb már említett, szájon át adagolt készítmények már nem alkalmasak a kifejlett férgek elpusztítására. Ez esetben már csak a melarzomin hatóanyagtartalmú (Immticide) készítmény alkalmazásától várhatunk végleges, megnyugtató eredményt. A készítmény egy szigorú kezelési protokoll részeként képes a szívférget eliminálni a szervezetből.
A fertőzöttség megállapításában, kezelési stratégiák kidolgozásában készséggel állunk rendelkezésére.
NuTriOVet Kft.
2230. Gyömrő, Szt. István u. 44.
Tel.: 29/330-340
Dr. Stájer Attila Dr. Fityus Dorottya
A védőoltások hatékonyságát és fontosságát nem kérdőjelezi meg senki. A vakcina, vagy oltóanyag egy adott betegség legyengített kórokozóját tartalmazza. Beadásával a szervezetben immunitás alakul ki az adott kórokozóval szemben. Az immunitás a szervezet összetett védekező reakciója a fertőző betegségek kivédésére. Az oltásokkal a szervezet saját védekező rendszerét készítjük fel arra, hogy egy későbbi, valódi fertőzésnél minél gyorsabban leküzdhesse az adott betegséget.
Ha már a szervezet már egyszer találkozott egy kórokozóval, a következő találkozáskor emlékeznek rá, és gyorsan, nagy mennyiségű ellenanyagot termelnek, így a védekező rendszer sokkal gyorsabban és hatékonyabban képes elpusztítani azt. Sajnos ez a memória rendszerint nem tart az állat élete végéig, így bizonyos időszakonként ismétlő oltásokkal emlékeztetni szükséges az immunrendszert.
Az immunitás nem tekinthető tökéletes rendszernek. Ha például különösen nagy mennyiségű, vagy magas megbetegítő képességű kórokozó kerül a szervezetbe, illetve, ha az állat súlyos stresszhelyzetbe kerül, esetleg egyéb betegségek vagy gyógyszerek gyengítik le az immunrendszerét, esetenként az oltásokkal kialakított védelem nem képes a fertőzés leküzdésére, ilyenkor megjelenhetnek a betegség tünetei. Évente sok kutya betegszik meg, vagy pusztul el olyan fertőző betegségek miatt, amelyeket vakcinázással tartósan meg lehetett volna előzni.
A kutya vakcinázása mindig a tulajdonos felelőssége, mivel a nem oltott kutyák fertőzési forrást jelentenek a többi kutya számára is.
Az újszülött állatok immunrendszere még nincs felkészülve a környezetben lévő kórokozók elleni védekezésre így a különféle fertőzések elleni védelemre van szükségük. Fontos tudni, hogy csak egészséges állat kaphat oltást, hiszen az állat immunrendszerét gyengíti az aktív vagy elhalt vírus beadása. Ha az állat új helyre és új gazdához kerül, nem szabad azonnal oltatni, hiszen e nélkül is komoly stressz éri. Várjanak 3-4 napot az otthon váltás után a védőoltások beadásával.
Fontos hangsúlyozni, hogy a védőoltás beadása előtt általános kivizsgálást és állapotfelmérést végzünk, mert az oltóanyagok csak egészséges állat esetében fejtik ki védőhatásukat. A védőoltás előtt feltétlenül szükséges a féreghajtás minden állat számára.
A kombinált védőoltás számos komoly betegség ellen ad védettséget az kedvencünknek, úgy hogy csak egy oltásnak tesszük ki. Így megkíméljük mind az állatot, mind az állattartót, az időigényesebb többszöri tortúrától. A fent említett kombinált védőoltás beadott változata tartalmazza a kutya parvovírus, szopornyica, kennelköhögés, fertőző májgyulladás, leptospirózis elleni hatóanyagait.
Parvo vírusos bélgyulladás, járványszerűen jelentkező vírusfertőzés, kiskutyáknál különösen a szívizomzatban, idősebb kutyáknál a bélhámsejtekben, nyirokszövetekben szaporodik a vírus. A kórokozó a szervezetbe bekerülve a vékonybél bolyhaiban telepszik meg, majd szaporodásnak indul, és súlyos, heveny, vérzéses bélgyulladást okoz. A betegség hamar kialakul, a 3-10. napon láz, hányás, véres hasmenés kíséretében, ami az állatot kimeríti, és nagyfokú folyadékvesztés miatt, gyors segítség nélkül elpusztulhat. Az erős ellenálló-képességű, idősebb kutyáknál a betegség nem ennyire heveny lefolyású, nagyobb az esélyük a gyógyulásra. Folyadékpótlás, gyógyszeres kezelés, szigorú diéta szükséges, és ennél a betegségnél is fontos a megelőzés, amit az évente adott védőoltás biztosít
Vírus okozza, és kötőhártyát, a légutak, emésztő- és más szervek nyálkahártyáját betegíti meg. Tünetei a savós kötőhártya-gyulladás, orrfolyás, torokgyulladás, esetenként hányás, hasmenés. Néhány nappal később másodlagos baktériumos fertőzés miatt jelentkezhet gennyes orrfolyás, tüdőgyulladás, vesegyulladás, gennyes bőrgyulladás, ami gyors leromlást okozhat. A kórokozó megtámadhatja az idegrendszert harmadik héttel a fertőzés után, ami legtöbbször halálos kimenetelű, de gyógyulás esetén maradandó károsodások, görcsrohamok, bénulás maradhat vissza. Az agyvelőgyulladás tünetei közé tartozik az aluszékonyság, a rágóizmok görcse, mozgászavarok, látászavarok, bénulások. Az időben felismert fertőzést meg lehet gyógyítani, de megelőzését védőoltások biztosítják.
A kutya fertőző májgyulladását okozó vírus az embert nem betegíti meg. A beteg állat vizeletében, bélsarában, hányadékában megtalálható a kórokozó, amit már a tünetek megjelenése előtt ürítik és betegít meg más, védőoltáson vagy betegségen át nem esett állatot. Tünetei a magas, 40-41°C-os láz, torok- és mandulagyulladás, hasfájás, hasmenés és a máj megbetegedése miatt fellépő véralvadási zavarok, vérzések kíséretében. Nem ritkák a szemtünetek, szaruhártya-homály és a szem egyéb részeinek gyulladása. Hatékony védekezés a kombinált évenkénti védőoltások alkalmazása.
A Leptospira baktériumok a fertőzött egér, patkány veséjében élnek és kerülnek vizeletükkel a külvilágba. Fertőzött vízből való ivással, fürdéssel lehet a betegséget elkapni. A már gyógyult állat még évekig ürítheti a kórokozót. A baktérium vesegyulladást okoz, lázzal, sárgasággal, uraemiával jár, amit hosszan tartó antibiotikumos kezelés enyhíthet, de ennek a betegségnek az elkerülését is biztosítják a kombinált oltóanyagok.
A kennelköhögés a kutyák légzőszervrendszerének rendkívül ragályos betegsége. A kennel köhögés a levegő útján köhögéssel, tüsszögéssel, érintkezéssel kutyáról kutyára terjedő betegség. Bármely életkorú kutyát megbetegíthet, egyik jellemző tünete pedig az érdes, száraz, görcsös köhögés. A köhögés több hétig eltarthat, ezalatt pedig súlyosabb szövődmények – például tüdőgyulladás – is kialakulhatnak. Kölykök vagy idősebb kutyák, illetve egyidejűleg más betegségekben is szenvedő kutyák esetében e szövődmények esetenként végzetes kimenetelűek. A kutyák ott vannak kitéve a fertőzés veszélyének, ahol több kutya találkozik, pl.: kutyapanziókban, kennelekben, kiállításokon, kutyaiskolákban, parkban, stb.
A betegséget a 2-es szerotípusú kutya-parvovírus (CPV-2) okozza.
A betegséget először 1980-ban állapították meg hazánkban. A kutyákban előforduló, többnyire súlyos, nagyon sokszor halálos betegség az egyik leggyakoribb, legveszélyesebb bélgyulladást előidéző ok.
Előfordulhat minden fajtájú és korú kutyában, mégis leggyakrabban 8 hetes és 6 hónapos kor közötti egyedekben jelentkezik. A nagytestű, gyors fejlődésű fajtákban különösen súlyos lefolyású, gyakran halálos betegség.
A fertőződést követően rövid, általában 2-4 napos lappangási idő után mutatkoznak a Levertség és étvágytalanság, majd rövidesen erős hányás és hasmenés jelentkezik, a nagyon híg hasmenés többnyire véres. A beteg kutyák legtöbbször lázasak, a kiszáradás tünetei mindig láthatóak. A nagyon gyors lefolyású esetekben súlyos fokú elesettség, szinte sokkos állapot figyelhető meg, a hasfal tapintáskor kifejezetten fájdalmas, feszes.
A jóval ritkább szívizom gyulladásos forma a 3-7 hetes kutyakölykökben szinte mindig elhulláshoz vezet, esetleg idült szívelégtelenség kifejlődését okozza idősebb korban. A betegség kezelésének egyik legfontosabb mozzanata az infúziózás, ami megvédi az állatot a kiszáradástól. A baktériumos szövődmények kialakulásának elkerülésére széles terápiás sávú antibiotikum injekciót szoktak adunk a kutyának. A sokkos betegek esetleg glükokortikoidot is kapnak. Ezeken kívül természetesen lényeges még a kiegészítő kezelés (hányáscsillapítók, bélnyálkahártya-bevonók, adsztringensek, fájdalomcsillapítók, stb.). A beteg kutyáknak folyamatosan meleg, nyugodt környezetben kell lenniük.
A betegség megelőzésére élő vagy inaktivált (elölt) kutyaparvovírust tartalmazó vakcinák egyaránt forgalomban vannak. Az élő vakcinák előnye, hogy alkalmazásuk után az ellenanyagok a vérsavóban már az 5. napon megjelennek, a 7. naptól pedig védettség alakul ki.
Mivel a betegség nagyon fertőző, a még nem oltott kutyánkat óvjuk más kutyák társaságától, illetve ne vigyük fertőzés lehetőségének kitett területre.
A betegség Európában már a XVIII. második fele óta ismert, kutyák többsége egy éves kora előtt találkozik a vírussal.
Hevenyen lezajló, néha elhúzódó, a nyálkahártyák hurutjában, ezen kívül pedig sokszor ideges tünetekben és sajátszerű bőrkiütésben nyilvánul meg. A fiatal kutyák között rendkívül gyakori (innen a másik neve: kutyabetegség) és igen sok esetben elhullásra vezet.
A betegség legtöbbször láz kíséretében, az orr és a szemek kötőhártyájának hurutjával kezdődik, mihez azután később a gége és a hörgők hurutja, majd a súlyosabb esetekben hurutos tüdőgyulladás csatlakozik; gyomor- és bérhurut szintén gyakori jelenség A betegséget elsősorban fertőzött kutyák terjesztik, már a lappangási idő alatt ürítheti a vírust különféle váladékaival, elsősorban az orrváladékkal és a vizelettel. A fertőzés közvetlen érintkezéssel vagy takarmány, ivóvíz, eszközök közvetítésével terjed. Városi településeken a sűrű érintkezési lehetőségek miatt a kutyák fiatalabb korban fertőződnek. A betegség egyes vidékeken 3-4 évenként kifejezett járványokat okoz.
A szájon át vagy belégzéssel felvett vírus a torok tájéki nyirokszövetekben szaporodik el, majd a véráramba jut. A vérben a vírus macrophagokban található meg, és ezzel elárasztja az egész szervezetet. A viraemiával kezdődő lázas szakaszban, amely többnyire 4-7 napig tart, a vírus főként a lép, a csontvelő és a nyirokcsomók szöveteiben szaporodik el.
A lappangási idő többnyire 3-7 nap. Az esetek jelentős részében, főként a szabadban, jól tartott és egyébként egészséges kutyákon, a meleg évszakokban a fertőzés tünetmentesen vagy olyan enyhe lázas tünetekkel zajlik le, hogy nem veszik észre. Ritkán, nagyon érzékeny kutyákon, a betegség túl heveny alakját észleljük, amikor a lázas és levert kutyák 1-2 nap alatt elhullanak.
A betegség megelőzésének útja a kutyák rendszeres, preventív célú vakcinázása. Erre a célra élő törzset tartalmazó oltóanyagok vannak forgalomban.
A veszettség vírusát Pasteur 1881-ben ismerte fel. Ő hozta létre a fertőzés elleni oltóanyagot is 1885-ben. A betegség tehát vírusos, kórokozója a Rhabdovirus családba tartozó Lyssavirus.
Milyen gyakori?
A XX. század elejéig Európában főleg a települési veszettség volt ismeretes, melyet főként a kóborló ebek terjesztettek. Hazánkban a 30-as években bevezetett szigorú ebrendtartás és kötelező védőoltás eredményeként az évtized végére az ország (a világon elsőként) megszabadult a veszettségtől.
Sajnos 1939-ben Lengyelország északi vidékeiről rókák által terjesztett erdei veszettségi járvány indult el, mely fokozatosan átterjedt egész Európára. Magyarországon 1954 óta jelent meg, majd 1967-től a Dunántúlt is elérte. A fertőzés tehát nálunk a rókaállományt érinti elsősorban. Érdekes tény, hogy Dél-Amerikában a vérszívó denevérek felelősek a legtöbb fertőzésért.
Magyarországon szerencsére emberi megbetegedés alig történik. A veszettséget minden melegvérű állat és az ember is elkaphatja és terjesztheti.
A veszettség vírusát a beteg állatok főleg a nyálukkal ürítik. A veszettség elsősorban a húsevők marása útján terjed. Egyéb váladékok is tartalmazhatnak vírust. Növényevő állatok, amelyek húsevők harapás útján fertőződnek, alig vagy nem játszanak szerepet a fertőzés továbbvitelében.
Ennek során az állat nyálával kerülnek a vírusok az okozott sebbe, ahol elszaporodnak és az idegrendszert támadják meg.
A lappangási idő a fertőzéskor bejutott vírus mennyiségétől, a fertőződés helyének a központi idegrendszertől való távolságától és a fertőzőt állat életkorától függően igen tág határok között változik.
Fiatal állatokban és a központi idegrendszerhez közel fekvő marási hely esetén a lappangási idő rövidebb.
Az esetek mintegy 3/4-ében a lappangási idő 2-8 hét.
A veszettség tünetei kutyán igen jellegzetesek. A betegséget pár napig tartó kedvetlenség, bágyadtság, étvágytalanság vezeti be. Ezután következik a dühöngésig fokozódó nyugtalanság, amikor az állat támadóvá válik, a közelében található tárgyakat széttépi, ha teheti, elkóborol.
Ezután jelentkeznek azok a tipikus bénulások, amelyek biztossá teszik a diagnózist: a gégeizmok bénulása következtében a kutya ugatása rekedtté válik, a szemmozgató izmok működésképtelensége miatt kialakul a kancsalság, a rágóizmok és a torok izmainak bénulása miatt lóg az állkapocs és az állat nem tud nyelni, emiatt folyik a nyála. A beteg állat nem eszik és nem iszik, majd néhány nap múlva elfekszik és a légzőizmok bénulása miatt rövidesen elpusztul.
A fent leírt viselkedésmód azonban csak egy a több lehetőség közül. A veszettségben alapvető, hogy a beteg állat viselkedése, „személyisége” megváltozik, a szelíd agresszívvá válik, a vadabb barátságossá. Az embertől ösztönösen óvakodó vadállatok, rókák, őzek, ha veszetté válnak, bevárhatják az embert, hagyhatják magukat megsimogatni. Természetesen ilyenkor ez semmiképpen nem ajánlott.
Kutyák közül a lakásban tartott és idomított állatokban gyakori a csendes veszettség: a határozatlan bevezető tünetek közvetlenül bénulásba mennek át, ez utóbbira az állkapocs lógása, nyálzás, réveteg tekintet, kancsalság és a víziszony a jellemző.
A veszettség ellen manapság használatos vakcinák szövettenyészetben elszaporított vírust tartalmazó tisztított, inaktivált, adjuvált oltóanyagot használunk.
Hogy fertőződhet az ember?
Az ember a veszett állatok nyálával fertőződhet, legtöbbször harapás útján, de nyalogatás, sőt karmolás is terjesztheti a kórt, illetve veszettségben elhullott állatok bőrének lenyúzása, szerveik feldolgozása is.
Bár Magyarországon a rókaállomány fertőzött, a legtöbb emberi megbetegedést a macskák terjesztik. A veszett macska ugyanis általában agresszívvé válik, és elsősorban az ember fejének ugrik neki.
A lyssavirus az idegek mentén halad felfelé, és amíg el nem éri a központi idegrendszert, a védőoltás hatékony lehet a betegség kialakulásának megakadályozásában. Ha elérte a központi idegrendszert, ott károsító hatást fejt ki, és megjelennek a tünetek, a beteg menthetetlen, a veszettség ugyanis 100 százalékban halálos kimenetelű.
Emberi tünetek
A lappangási idő ember esetében 2-16 hét, a vírus bejutási helye és a központi idegrendszer távolságának megfelelően. A betegségnek négy stádiuma különböztethető meg:
-A bevezető szak 2-4 napig tart, étvágytalanság, émelygés, hányás, fejfájás és láz jellemzi.
– A szenzoros (érzékelési) szakaszban viszketés, zsibbadás, égő érzés vagy érzészavar jelentkezik a vírus behatolásának területén.
– Az izgalmi szakasz fokozott könnyelválasztással, pupillatágulattal és nyáladzással kezdődik. Jellemző a nyelőizmok görcse, amelyet már a víz meglátása vagy elképzelése is kivált. A betegnél ún. hidrofóbia alakul ki, miközben folyamatosan szomjas. Később hallucinációk és testszerte izomgörcsök lépnek fel.
-Az utolsó rövid szakasz a bénulás stádiuma. Ennek során az egész test izomzatában bénulások alakulnak ki, a halált a légzőizmok görcse okozza.
Ha csak felmerül a veszettséggel való fertőződés gyanúja, azonnal orvoshoz kell fordulni.
A veszettség ugyanis bár csak a fertőzöttek 20 százalékánál alakul ki, ha létrejön, garantáltan halálos kimenetelű betegség.
Rubarth-kór (fertőző májgyulladás)
A betegség világszerte előfordul, klinikai tünetekkel járó formában azonban többnyire csak fiatal, még nem immúnis kutyákban látjuk.
A kutyák fertőző májgyulladása hasmenéssel, hányással, májgyulladással, sárgasággal, vérzésekkel együtt járó, vírus okozta betegség.
Manapság a betegség klinikai formájával ritkán találkozhatunk a rendszeres védőoltásoknak, és az észrevétlen átvészeléseknek köszönhetően.
A beteg állatok elsősorban vizeletükkel ürítik a vírust, de a betegség terjedhet érintkezés, nyál és ragályfogó tárgyak útján is.
A legveszélyeztetebbek a 3-12 hónapos kor közötti állatok. Idősebb korban már gyakori a tünetmentes átvészelés.
A lappangás viszonylag rövid: 2-5 nap.
Kutyában a kórkép igen változatos lehet. Előfordul tünetmentes átvészelés, de 1-2 nap alatt elhullással végződő túlheveny, 3-5 napig tartó heveny vagy 6-14 napra elhúzódó félheveny lezajlást is megállapítható. Ha a betegség hevenyen zajlik le, 40-41 °C láz, étvágytalanság, elesettség jelentkezikhányás és fokozott szomjúság mellett. Vérzések jelennek meg a száj nyálkahártyáján, és sárgaság alakul ki. Véres lehet a széklet és a vizelet.
Testszerte ödémák alakulnak ki a bőrben (fejen, nyakon, has alján). A szaruhártya ödémája következtében a szaruhártya elhomályosodik („kék szem”). Ritkábban légzőszervi tünetek is lehetnek (orrfolyás, könnyezés). A fiatal állatok rendszerint nem élik túl a betegséget.
A betegség megelőzésére élő vagy inaktivált CAV-1-est, valamint élő CAV-2-est tartalmazó vakcinák egyaránt forgalomban vannak, rendszerint különféle egyéb vírusokat is tartalmazó kombinált vakcinák formájában.
Ma már ritkább betegség, de a kutyák egymástól és más állatfajoktól (pl. patkányfogó kutyák) megfertőződhetnek.
A fertőzés az esetek többségében tünetmentes marad. Klinikai tünetekkel járó, heveny fertőzés többnyire 1-2 évnél fiatalabb kutyákban fordul elő, idősebb kutyákban inkább a betegség idült formája jelenik meg.
A betegség lappangási ideje 1-3 hét.
Fiatal kutyákban heveny lázas tüneteket, étvágytalanságot és sárgaságot okoz (Weil-betegségnek is nevezik). A néhány napig tartó magas lázat követően a nyálkahártyák, a hasalji bőr és a combok belső felületének a bőre is sárgára festődik, a vizelet barnás színű lesz, tapintásra a máj és a vese fájdalmas. A vizeletben fehérje és sejtekben gazdag üledék található.
Súlyosabb esetben az állat hány, hasmenés jelentkezik, a bélsárban vércsíkok láthatóak. Ritkán idegrendszeri tünetek után elhullásban végződhet a betegség. Idősebb kutyákban idült vesegyulladás alakul ki, ilyenkor az állatok tünetmentesek.
A betegség elhúzódó (idült) formájára a kedvetlenség, levertség, étvágytalanság, hányás, hasmenés jellemző. A kutyák gyakran ürítenek vizeletet, feszesen, púpos háttal mozognak, a vese fájdalmas. Az állatok lehelete bűzös, a száj nyálkahártyáján, a pofák belső oldalán és a nyelvszélen fekélyek keletkeznek. A vizeletben bőséges üledék található. Az ilyen tünetekben megbetegedő kutyák 1-2, esetleg néhány héten belül elhullanak.
Az állatorvos a klinikai tünetekből, a Leptospiráknak a vérből, a vizeletből, szövetekből való kimutatásából következtet a betegségre. A heveny esetekben antibiotikummal lehet megpróbálni kezelni a beteg állatokat, a veseelégtelenség tüneteit mutató kutyák rendszerint a kezelés ellenére is elhullanak. A megelőzés legfontosabb módja vakcinázás, mind kölyök-, mind idősebb korban.
Fontos tudni, hogy a leptospirosis emberre is veszélyes betegség, így emiatt is elengedhetetlen kedvenceink évenkénti oltatása.
Addig, amíg a Parvovírusos bélgyulladást úgyszólván minden kutyás ismeri (hallott már róla), addig a Coronavírus sokak számára ismeretlen kórokozó.
A vírus csak a kutyákat betegíti meg. Főként a fiatal állatokra nézve jelent veszélyt, „akik” a parvovírus okozta megbetegedéshez rendkívül hasonló tünetek között betegszenek meg, de idősebb állatok is megbetegedhetnek.
A coronavírus okozta tünetek gyakran a parvovírusnál súlyosabb, ijesztőbb formában jelentkeznek, azonban gyakorlati tapasztalatunk alapján a riasztó tünetek ellenére coronavírus következtében kialakult megbetegedés esetén kedvezőbbek a gyógyulási kilátások.
A lappangási idő 1-3 nap.
Tünetek:
-hányás
-bűzös, vízszerű hasmenés, ami akár 2 hétig is elhúzódhat.
Gyógykezelés: Mivel a vízszerű hasmenés igen gyorsan kiszáradáshoz vezethet, a legfontosabb a megfelelő folyadékpótlás. Természetesen megfelelő gyógyszerekkel csillapítani kell a hányást és a hasmenést is.
Megelőzés: A megelőzés céljára inaktivált coronavírust tartalmazó vakcina és kombinált oltóanyagok is rendelkezésre állnak, amelyek utóbbiak egyéb antigének mellett coronavírust is tartalmaznak. Ezekkel a vakcinákkal a 3 hónaposnál idősebb kutyák kétszer egymás utáni vakcinázásával egy évig tartó védettség érhető el. A kölyökkutyákat a maternális immunitás (anyai szervezet által átruházott védettség) lejártakor, 6-12 hetes kor között javasolják oltani.
Allergiáról akkor beszélhetünk, ha a szervezet bizonyos anyagokra (allergének) túlérzékenységet mutat. Leggyakrabban ezek az allergének fehérje természetű anyagok, melyek lehetnek növényi vagy állati eredetűek. A teljesség igénye nélkül allergiás reakciót válthatnak ki: pollenek, penészgombák, poratkák, hámsejtek, rovarok fehérjéi (pl.: bolhanyál allergia), gyógyszerek, húsok (pl.: marhahús).
Ha az állat szervezete több esetben, rendszeresen kerül kapcsolatba egy bizonyos allergénnel, az immunrendszere fokozottan érzékennyé válhat, és így kialakulhat a jellegzetes allergiás reakció. Előfordulhat, hogy egyes egyedek allergiás reakcióval válaszolnak az adott anyagra, míg társaiknál semmilyen reakciót nem vált ki ugyan az az allergén. Az allergiás állatok immunrendszere az adott allergénnel szemben túl erős választ ad, és így reakciója már nem a szervezet érdekeit szolgálja, hanem sokkal inkább károssá válik. Az allergia bizonyos típusai öröklődhetnek is.
Tünetek
Kutyáknál leggyakrabban a bőr viszketése jelentkezik tünetként. A vakaródzás, a bőr harapdálása korlátozódhat egy-egy testrészre, (lábvégek fokozott nyalogatása, fül rázása, vakarása)de esetenként az egész testfelületen jelentkezik. Fenék húzása a földön, ún. szánkázás (ez telt bűzmirigyet, ami szintén allergiára hasonlító tünetekkel járhat, vagy féregfertőzöttséget is jelenthet).
Ha a légutak is érintettek, akkor előfordulhat, hogy a kutya köhög, tüsszög, szuszog, folyik az orra és könnyezik.
Ha gyomor-bélrendszert is érinti az allergia, előfordulhat hányás, hasmenés is.
Táplálékallergia
A táplálékallergia az eleség gyakorlatilag bármely fehérje vagy szénhidrát komponensére kialakulhat. Leggyakrabban a fehérjeforrás allergizálja a kutyákat, például a csirke, marha vagy pulykahús, vagy igen gyakran a tápokba kevert szójafehérje. A táplálékallergia bármely életkorban jelentkezhet, változatos tüneteket okozva. Ebben az esetben is a bőr viszketése a leggyakoribb jel, főleg a fülkagyló, pofatájék és a mellső lábak érintettek. Ritkábban légúti megbetegedés vagy hasmenés, hányás is jelentkezhet.
A táplálékallergia elkülönítése az egyéb okok következtében kialakuló túlérzékenységi reakcióktól, az eliminációs diétával lehetséges. Ennek során a kutya 8-12 héten át csak egyféle húsból és egyféle szénhidrát forrásból álló eleséget ehet. Ez házilag is elkészíthető, illetve kaphatók speciálisan erre a célra gyártott tápok is. Fontos, hogy a diéta során a kutya kizárólag a megszabott eleséget kapja, ugyanis csak így dönthető el, valóban a táplálék okozta a tüneteket.
Bolhaallergia
A bolhaallergia a bolhacsípés következtében kialakuló túlérzékenységi reakció, ami a bőr viszketésében, kipirulásában mutatkozik meg. A bolhacsípés következményeként minden kutyában jelentkezik bőrviszketés, azonban az allergiás állatok esetében ez jóval súlyosabb mértékű. A viszketés következtében a kutya nyalja, vakarja az irritált területet, akár tenyérnyi vagy nagyobb foltokban is kirághatja a szőrt. A sérült bőrben ezután baktériumok telepednek meg, felületes gyulladást okozva, és így nedvedző, haragos vörös, pörkös, szőrhiányos foltok jelennek meg, elsősorban a gerinc vonalában vagy szimmetrikusan a gerincvonal két oldalán, az ágyéktájékon.
Mivel a bolhaallergiás kutyákban már egy bolhacsípés is kiválthatja a súlyos válaszreakciót, különös figyelmet kell fordítani a rendszeres bolha ellenes kezelésekre. Ha az elváltozások már megjelentek, az állatorvos a bolhairtás mellett gyulladáscsökkentők és esetenként baktérium ellenes gyógyszerek alkalmazásával segíti a mielőbbi gyógyulást.
Kontaktallergia
Ez a típus az egyéb allergiás reakciókhoz képest ritkábban jelentkezik. Az allergén ebben az esetben közvetlenül érintkezik a kutya bőrével. Ennek következménye a bőr irritációja, és a vakaródzás az érintett testrészeken. Az allergiát okozó anyagok eltávolítása a kutya környezetéből rendszerint megoldja a problémát. A leggyakoribb kontaktallergiát okozó anyagok:
- Bolhanyakörvek
- A fekvőhely anyaga
- Egyes felmosószerek
- Fém etetőtál, nyakörv
Inhalációs allergia (atópia)
A név félrevezető lehet, ugyanis az inhalációs allergia kutyák esetében rendszerint a különféle belélegzett allergének következtében alakul ki, de a tünetek általában nem a légutak megbetegedésében mutatkoznak. Az inhalációs allergia kifejezés kutyák esetében az atópia szinonimájaként használható. A leggyakoribb inhalációs allergének a következők:
- Virágporok
- Penészgomba spórák
- Házi poratka
- Leváló hámsejtek
Ezen allergének egy része csak az év bizonyos időszakában van jelen a környezetben (pl. a pollenek), mások azonban folyamatosan allergizálják kedvencünket, állandó tüneteket okozva. Míg az allergiás emberek az allergének belélegzésekor szénanáthásak lesznek, a kutyákban jóval gyakrabban jelentkezik a bőrviszketése, úgynevezett allergiás bőrgyulladás . A bőrelváltozások bárhol megjelenhetnek, de elsősorban a lábvégeken, a hónaljban, a fej két oldalán kifejezett a vakaródzás.
A legtöbb atópiás kutyában a betegség egy és három éves kor között jelentkezik először. Az allergiát kiváltó anyag meghatározása nem könnyű feladat, ha az egyéb, nem inhalációs allergének szerepe kizárható (pl.: bolhanyál, gyapjútakaró stb.), allergiás bőrpróbával, vagy a vérminta speciális laboratóriumi vizsgálatával kideríthető melyik inhalációs allergén felelős a tünetek kiváltásáért.
A betegség kezelése nagymértékben függ a tünetek súlyosságától és jelentkezésük gyakoriságától.
A bűzmirigyek a végbélnyílás két oldalán, szimmetrikusan helyeződő zsákszerű szervek. A zsákokat belülről speciális sejtek bélelik, ezek felelősek a jellegzetes szagú váladék termeléséért. A mirigyekből egy-egy kivezetőcső indul, nyílásuk a végbél végső szakaszának nyálkahártyájában található.
Mi a bűzmirigyek funkciója?
A mirigyek váladéka, a kutyák névjegykártyájaként, az adott egyed területének megjelölésére szolgál. Mind a szuka, mind a kan kutyák rendelkeznek bűzmiriggyel, melyek váladéka a bélsárürítés során ürül a külvilágra. Emiatt szaglásszák a kutyák előszeretettel egymás bélsarát.
Miért jelentős a bűzmirigy?
A bűzmirigy gyulladás a kutyák igen gyakori megbetegedése. A gyulladás rendszerint a kivezetőcsövek elzáródásával kezdődik. Emiatt a váladék felhalmozódik a mirigyek belsejében, és idővel konzisztenciája is egyre sűrűbb lesz. A pangó mirigytartalom ideális környezet a különféle mikroorganizmusok (elsősorban baktériumok) szaporodásához, ennek viszont tályogképződés lesz a következménye.
A folyamat eleinte kellemetlen érzést okoz a kutyának, majd a tályog növekedésével párhuzamosan egyre fokozódik az érintett terület érzékenysége, a végbéltájék bőre kipirul, gyulladttá válik. A képződő tályogok a bőr alatt fájdalmas csomókként tapinthatók ki. Ha a gyógykezelés nem kezdődik meg időben, a tályogok a külvilág felé feltörnek, és vörhenyes, gennyes tartalom ürül belőlük. Súlyosabb esetekben a gyulladás a végbéltájék szöveteiben gyorsan terjed, és azok súlyos roncsolódásához vezethet.
Hogy észlelhető a bűzmirigy gyulladás?
A mirigyek feszülése következtében kialakuló kellemetlen érzés miatti ” szánkázás” vagy “radírozás “ figyelhető meg. Ennek során a kutya ülő helyzetben, mellső lábainak segítségével húzza magát, vagyis a földhöz dörzsöli a végbéltájékot. Ezzel egy időben az érintett terület, illetve a faroktő gyakori nyalogatása, harapdálása is feltűnő lehet.
A bűzmirigyben pangó váladék emellett elindíthat egy általános, allergiás folyamatot is. Ennek tünete a gyakoribb vakaródzás, a törzs bőrének kipirulása, kisebesedése, de akár a fülgyulladás is. Ahogy a gyulladás súlyosbodik, a kifejezett fájdalom jelei mutatkoznak a kutyán: még a legszelídebb állat is odakap, ha a faroktő tájékát megérintjük.
Ha gyanítja, hogy kutyájának is ez a problémája, haladéktalanul keresse fel állatorvosát!
Ha a gyógykezelést még a betegség kezdeti szakaszában végezzük, a gyógyulás rendszerint gyors és látványos, emellett kutyáját sok kellemetlenségtől, fájdalomtól kímélhetjük meg. Ha a gyulladás enyhe fokú, a bűzmirigyben pangó váladék eltávolítása és egy gyulladáscsökkentő injekció elegendő lehet a teljes gyógyuláshoz. Súlyosabb esetekben a baktériumok elpusztítására antibiotikum adása is szükséges injekcióban, tablettában, vagy esetenként közvetlenül a bűzmirigy üregébe. Ha a probléma igen súlyos vagy a kezelés ellenére gyakran kiújul, a mirigyek műtéti eltávolítása jelenthet végleges megoldást.
Ha kutyájának egyszer már volt problémája a bűzmirigyével, ez azt jelenti, hogy hajlamos erre a betegségre. Sajnos gyakori, hogy a probléma időszakos rendszerességgel visszatér . Így érdemes odafigyelni rá, és az első tünetek jelentkezésekor azonnal felkeresni állatorvosát.
Ha a konzervatív kezeléssel nem oldható meg a probléma, szóba jön a műtét lehetősége. A mirigyek eltávolítása a kutya számára a későbbiekben nem okoz semmilyen negatív hatást. Váladékuk az állat territóriumának megjelölésére szolgált, ez azonban a háziasított, emberek között élő kutyák számára alárendelt jelentőségű.
A kullancsok szaporodásának leginkább a meleg és nedves közeg kedvez, de melegebb „zugokban” akár az extrém körülményeket is képesek túlélni. Általában 0 fok alatt és tűző napon a többsége elpusztul.
A kullancsok pókszabású rovarok, rengeteg fajuk van. Az ún. látó kullancsok a fűszálak fonákján kapaszkodnak fel, a vak kullancsfajok pedig cserjeszintről zuhannak rá áldozataikra. Nem kell tehát erdőbe menni, de még fák sem kellenek a kertbe ahhoz, hogy kullanccsal találkozzunk.
Kullancs által terjesztett betegségek
A kullancsok a hordozott kórokozót vérszívás alkalmával juttatják nyálmirigyeikből az áldozatba, gyakran ehhez elég néhány órát az állatban, vagy az emberben tartózkodniuk. A kullancs nyála, ürüléke, és az elpusztult kullancs teteme is tartalmazhat fertőző anyagot. A kutyára egyik legveszélyesebb, magas lázzal és vérfesték-vizeléssel, járó, köznyelven gyakran csak „kullancsfertőzésként” aposztrofált betegséget a:
Babesia Canis nevű egysejtű vörösvértest-élősködő okozza, ez az emberre nem veszélyes, de a kutya akár napok alatt belepusztulhat a betegségbe, ha nem jut időben állatorvoshoz.
A Lyme-kórt okozó Borrelia burgdorferi nevű baktérium, elhúzódó, több szervrendszert érintő betegséget okoz, és az embert is fertőzheti! A kullancs által terjesztett kórokozók kizárólag kullancscsípés útján juthatnak be a szervezetbe, tehát kutyáról kutyára nem terjednek. Nem minden kullancs fertőzött ezekkel a mikrobákkal, de mindre potenciális fertőzési forrásként kell tekintenünk!
A kullancs eltávolítása
Ha a kutyában kullancsot talál a gazdi, a lehető legrövidebb időn belül ajánlott eltávolítani. A legkíméletesebb módszer a speciális kullancs-csipesz, valamint az egyszer használatos, ún. kullancskanál, ezek állatpatikákban vagy gyógyszertárakban beszerezhetők. Ha a kullancs feje beszakad nem kell aggódni, kisebb gyulladásos reakció kíséretében a szervezet kilöki a bent maradt testrészt. A kullancs kiszedését követően mindenképpen indokolt kedvencünket fokozott figyelemmel kísérni, akár állatorvosnak megmutatni, még akkor is, ha magunk semmi kórosat nem tapasztalunk, mert sokszor, mire a markáns tünetek kialakulnak, már késő.
A kullancs által terjesztett betegségek gyógyítása
A kullancs által terjesztett betegségek közül a Lyme-kór ellen létezik megelőző védőoltás, melyet a kezdeti, két, 4-6 hetes különbséggel történő alapimmunizálást követően évente kell állatorvosunkkal beadatni.
Megelőzés
A megelőzéshez nagyon sokféle készítmény érhető el állatorvosi rendelőnkben, a nyakra cseppenthető (ún. spot-on) készítmények, nyakörvek, spray-k formájában. Mindig az állat korának, testméretének megfelelő készítményt válaszuk!
A spray-vel a szem és a fül kivételével az állat egész testét be kell permetezni. Inkább fiatal korban, kis testméretnél ajánlott, nagyobb testű állatokon használata bonyolult és gazdaságtalan.
A spot-on készítményeket a szőr közé, a bőrre kell juttatni, innen felszívódik, és használati utasításon szereplő ideig biztosít hatékony védelmet. Végezetül, nagyon fontos tudni, hogy 100%-os készítmény nem létezik, még a leggondosabb védelem, a legnagyobb odafigyelés ellenére is előfordulhat fertőződés.
Az ambulanciára gyakran hoznak tulajdonosok erősen vakarózó kutyusokat, macskákat, nyulakat és ritkábban görényeket. A betegség okozója rendszerint az Otodectes cynotis nevű rühatka, ami a külső hallójáratában élősködik, esetenként azonban a fej bőrén is okozhat elváltozást.
Az atka teljes fejlődési ciklusa a gazdaállaton zajlik le. A paraziták a külső hallójáratban szaporodnak, anyagcsere-termékeikkel viszketegséget és fokozott fülzsírtermelődést váltanak ki. A viszkető érzés vakarózáshoz, az pedig a fejen és a fülön sebek, másodlagos elváltozások kialakulásához vezethet. A fülzsír nagy mennyiségű, jellemzően fekete színű és gyakran darabos állagú, ritkán véres lehet. Nagyítóval a mozgó atkák időnként láthatók, mikroszkópban pedig minden esetben. Az embert nem veszélyeztetik, legfeljebb átmeneti fertőzéshez (viszketés, bőrpír, kiütés), vagy inkább fertőzési próbálkozáshoz vezet, ha az állatból folyamatosan nagy mennyiségű kórokozó indul útnak, és próbál új gazdát keresni.
Az atka jelenléte leggyakrabban a külső hallójárat gyulladását okozza, a cicáknál a második (bolha után) legelterjedtebb külső élősködő. A fertőzöttség elsősorban kölykök és növendék cicák körében fordul elő, de bármely életkorban számítani kell a megjelenésére.
Ha a gazdi a következő jeleket észleli kedvencén, azonnal forduljon az állatorvosához:
- A fül irritációja következtében jelentkező fokozott vakaródzás
- Sötét kátrányszerű váladék a fülben
- A vakaródzás következtében kialakuló szőrhiányos, sebes, pörkös területek a fejen
- A fülkagyló bőre alatt a vakarózás, fejrázás következtében az apró erek megrepedhetnek, és az így kijutó vér a bőr és a porc között feszes, fájdalmas duzzanatot alkot.
A fertőzést nem mindig követi megbetegedés, az atkák tünetmentesen jelen lehetnek hosszú időn át is a kutya fülében. Ez nem különleges jelenség, sőt, szinte általános: a parazitózisok jelentős része semmilyen tünetet nem okoz (legalábbis egy bizonyos ideig) egy jó általános állapotú állatban. Az élősködőknek ugyanis nem érdekük a gazdaállat elpusztítása, hiszen akkor nézhetnek új „albérlet” után.
Biztos diagnózishoz az atkák kimutatásával juthatunk. Súlyos fertőzöttség esetén az atkákat a külső hallójáratban az állatorvos már otoszkóppal is láthatja, egyéb esetekben a váladékból vett minta mikroszkópos vizsgálatával erősíthető meg a diagnózis. Ha a cica füle nagyon gyulladt és fájdalmas, a vizsgálathoz illetve a mintavételhez szükségessé válhat az állat bódítása.
Gyógyítható a fülrühösség?
Az eredményes gyógyításhoz az együtt tartott összes fertőzött állat egyidejű kezelése szükséges. Emellett fontos a tartási hely, a pokrócok, játékok fertőtlenítése is, ugyanis a rühatkák bizonyos ideig a környezetben is túlélhetnek. Az atkákat védő fülzsírt előbb érdemes eltávolítani erre a célra készült, fülzsíroldó folyadékkal. Ezt követően leghatásosabban és egyben legkényelmesebben tartós hatású cseppek alkalmazásával pusztíthatjuk el a parazitákat. Ezeket a cseppeket nem a külső hallójáratba, hanem az állat testfelületére, a fülek közelébe tesszük, ahonnan a hatóanyag a bőr felső felületét borító, vékony zsírrétegben oszlik el, és jut be a külső fülbe, és tartósan ott is marad. A kezeléshez többféle gyógyszer is használható, ezeket az állatorvos írja fel. Használatuk legalább két-három hétig javasolt, ezután a kontroll vizsgálaton dől el, sikerült-e megszabadulni az élősködőktől.
Fontos: Csak az állatorvosa által adott gyógyszereket alkalmazza, és ne használjon kutyáknak való rühatka ellenes készítményeket cicája kezelésére, ezek egy része ugyanis mérgező rájuk nézve!
A diszplázia a csípőízület deformitása, ami a növekedés során alakul ki az arra hajlamos kutyákban. A csípőízületet alkotó csontoknak azonos mértékben kell növekedniük ahhoz, hogy az ízület megfelelően működjön.
A diszpláziás kutyáknál a csontok növekedése nem egyenletes, így az ízület túl lazává válik, ízületgyulladás, porckopás alakulhat ki.
Alapvetően két oka van a diszpláziának: az öröklődő hajlam és az etetés. A takarmányozás a legújabb kutatások szerint nagyon fontos szerepet játszik a betegség jelentkezésében. A nagy illetve óriás testű kutyafajták kölykeit életük első évében nagyon körültekintően kell etetni. Lehetőleg csak a kifejezetten nekik készült -jó minőségű- tápot tanácsos kapniuk.
Gyakorlatilag bármely kutyafajtában, sőt keverékekben is előfordulhat diszplázia, mégis leggyakrabban német juhászokban, labradorokban, rottweilerekben és egyéb nagy vagy óriás testű kutyákban találkozunk vele.
Mik a betegség első jelei?
Leggyakrabban a hátulsó testfél gyengesége illetve a sántítás tűnik fel először. A kutya nehezen kel fel fekvő helyzetből, és imbolyogva jár. Ezek a tünetek jelentkezhetnek már fiatal kölyökkorban is, de leggyakrabban 1-2 éves korban válnak feltűnővé.
Diagnosztizálás
A diagnózis legbiztosabb módja egy röntgenfelvétel készítése a csípőről. A tünetek alapján és az ízület vizsgálata során rendszerint felmerül a gyanú a diszpláziára. Ennek megerősítésére alkalmazható a röntgenvizsgálat. Ha a kutyája diszpláziás, a tünetek súlyosságától függően választható gyógyszeres kezelés vagy műtét.
Érdemes odafigyelni arra, hogy ha ön nagytestű kölyökkutyát vásárol, a szülők bizonyítottan diszpláziamentesek legyenek. Sajnos ez sem jelenti azt, hogy kedvence is diszpláziamentes lesz.
Az álvemhesség a kutyáknál gyakran előforduló állapot, aminek során a szuka kutya szervezetében a vemhességhez hasonló hormonális változások mennek végbe (magas P4 koncentráció), és ehhez kapcsolódóan az állat viselkedésében és szervezetének működésében változások következnek be. Az álvemhesség tünetei rendszerint 6-12 héttel a tüzelés után jelentkeznek.
A leggyakrabban előforduló tünetek: „babázás” az apró játékokkal, vackolás ( a kutya a takarókból, pokrócaiból védett vackot próbál építeni magának), az ivarzás után már akár harminc nappal meginduló tejelválasztás, az emlők gyakori nyalogatása, a has térfogatának megnövekedése. Extrém esetben akár „nem valós” szülőfájások is jelentkezhetnek.
A tulajdonos feladata
Ha az álvemhesség jeleit észreveszi kutyáján, keresse fel állatorvosát, aki felírja kutyájának a megfelelő gyógyszereket az állapot kezelésére. Még a gyógyszerek alkalmazása mellett is legalább 1-2 hét mire a tünetek teljesen megszűnnek.
Az alábbi módszerek alkalmazása meggyorsíthatja az álvemhesség lezajlását:
-A labdákat, játékokat átmenetileg vegye el a kutyától.
-Kevesebbet simogassa a kutyáját, ugyanis a dédelgetés fokozhatja a tejelválasztásért felelős anyagok termelődését,és így az állapot rosszabbodásához vezet.
-Csökkentse felére kutyája eleség adagját, és éjszakára korlátozza a vízfogyasztást.
-A sok mozgás felgyorsíthatja a javulást. Vigye kutyáját nagy sétákra, labdázzon vele többet!
-Ha a kutya intenzíven nyalogatja az emlőit gallért szükséges rátenni, ugyanis ezzel stimulálja a tejtermelést.
-Ne masszírozza az emlőket, ugyanis ez is csak fokozza a tejtermelést
-Bórvizes, kamillás borogatás
Ha gyógyszeres terápiára kerül sor, mindig mérlegelni kell az állapot súlyossági fokát és a beavatkozás mellékhatásait. A hosszú hatású progeszteron-készítmények jelentősen befolyásolhatják a későbbi ciklusok jelentkezését, a prolactingátló szerek (Bromocryptin) viszont hányást indukálhatnak a kezelés során.
Milyen betegségeket okozhat az álvemhesség?
A nagy mennyiségben termelődő, és az emlőkben pangó tej emlőgyulladást válthat ki. Ennek jele az emlők fájdalmassága, kemény csomók megjelenése és az emlők bőrének kipirulása. A folyamatot láz, bágyadtság is kísérheti. Ha ilyen tüneteket észlel, kérjük azonnal keresse fel állatorvosát.
Egyes kutatások azt mutatták ki, hogy a gyakran álvemhes kutyákban gyakrabban alakul ki az emlők daganatos elváltozása, és a méhgyulladás is.
Az ivartalanítással megszüntethető az álvemhesség?
A már kialakult álvemhesség lefolyását nem változtatja meg az elvégzett ivartalanítás, azonban a későbbi álvemhességeket biztosan megelőzi. Emellett a méhgyulladás és az emlődaganatok kialakulásának valószínűsége is csökken az ivartalanított kutyákban. Így mindenképpen érdemes megfontolni az ivartalanítást (nemcsak) a gyakran álvemhes kutyák esetében, ugyanis a néhány napig tartó kellemetlenséggel esetleg súlyos betegségeket előzhet meg.
A különféle fogproblémák előfordulása nagyon gyakori a kutyák és macskák között. Idősebb kedvenceink több mint fele szenved enyhébb-súlyosabb fogászati betegségben. Ennek ellenére kifejezett tüneteket csak elvétve tapasztalunk, így a gazdik és az állatorvos feladata ezeknek a gyakran igen nagy fájdalommal és kellemetlen érzéssel járó betegségeknek a felderítése.
A leggyakoribb probléma a fogkövesség és ennek következtében a fogíny és a fogágy megbetegedése.
A betegség rendszerint a fogkő képződésével veszi kezdetét. A fogak tövénél felhalmozódó fogkőnek több káros hatása is van. Egyrészt a fogíny sorvadását okozza, majd a benne megtelepedő baktériumok rövidesen kialakítják a fogínygyulladást is. Ha nem kezeljük időben a problémát, a gyulladás továbbterjed a fogíny alatt a fogat tartó csontokra és a foggyökérre is. Ezen folyamatok következtében a fog meglazul, és végül kiesik.
Minden háziállatunk szájüregében baktériumok milliói élnek. A baktériumok miatt kialakuló gyulladás következtében a fog körüli szövetek először kipirulnak, a fogíny már enyhe sérülések miatt (pl. bot rágcsálása) is vérezni kezd. Később kialakul a jellegzetes szájbűz a gyulladt szövetek bomlása és az elszaporodó baktériumok tevékenysége következtében. A folyamat nagyon fájdalmas, a kutyák nem szívesen rágcsálnak, étvágyuk szeszélyessé válhat és nyálzás, a száj gyakori nyalogatása is megfigyelhető.
A fogkövességnek a szájüregben látható elváltozásokon kívül általános hatása is lehet. A fog körüli szövetekben szaporodó baktériumok a vérkeringésbe is bejuthatnak, és így a szervezet bármely pontját elérhetik. Ennek következtében a vesékben, a szívbillentyűkön és akár a májban is okozhatnak nagyon súlyos gyulladásos betegségeket.
A fogkőképződést lassíthatjuk speciálisan erre szolgáló jutalomfalatok és fogkőképződést gátló tápok etetésével. Ha már egyszer kialakult a fogkő, annak eltávolítása csak állatorvosi beavatkozás során lehetséges, melyet felületesebb altatásban végzünk.
Ha a fogkövesség és az ínygyulladás nagyon súlyos mértékű, antibiotikumok adására is szükség van, esetenként a beavatkozás előtti időszakban is.
Az emlődaganatok előfordulása sajnos szuka kutyákban viszonylag gyakori. Az eredményes kezelés feltétele, hogy a betegség kezdeti stádiumában történjen a beavatkozás.
Az emberekhez hasonlóan az állatok daganatos betegségeinek kialakulása is feltételezhetően számos tényezőtől függ, és a pontos kiváltó okot lehetetlen meghatározni. Mindazonáltal bizonyos állapotok hajlamosíthatnak a betegség kialakulására. Ebben az esetben úgy tűnik, hogy a nem ivartalanított, idősebb (8-10 éves) kutyákban és macskákban gyakoribb az emlődaganatok kialakulásának valószínűsége. Azonban ennek ellenkezője, vagyis az, hogy az ivartalanított állatok esetében nem kell számítani a betegségre, nem igaz.
Az emlőkben előforduló csomók eredetének elbírálása rendszerint nem lehetséges pusztán tapintás alapján. Egy régóta tartó gyulladás miatt kialakult csomó tapintata megegyezhet egy rosszindulatú daganat tapintatával. Különösen igaz ez az egészen kisméretű, borsónyi nagyságú duzzanatokra.
A betegség diagnosztizálása
Rendszerint citológiai mintát szükséges venni, ami azt jelenti, hogy az állatorvos egy vékony tűvel beleszúr a csomóba, és egy fecskendő segítségével kiszív belőle egy kis mintát, aminek mikroszkópos vizsgálatával meghatározható a duzzanatban lévő sejtek eredete. Így elkülöníthetőek a gyulladásos és a különböző jó és rosszindulatú daganatos sejtek is.
A vizsgálat könnyen kivitelezhető, nem fájdalmas és viszonylag pontosan megállapítható segítségével a duzzanat eredete. Ha valóban rosszindulatú daganatra utal a citológiai vizsgálat eredménye, a csomó mielőbbi eltávolítása javasolt. Kisméretű daganat esetében rendszerint könnyen kimetszhető az érintett terület, és a kutya néhány nap után úgy viselkedik, mintha “mi se történt volna”. Ha nagyobb a duzzanat, vagy több apró csomó van az emlőben, akkor sajnos a műtét is nagyobb megterhelést jelent a kutyának, de még ebben az esetben is viszonylag gyors a gyógyulás.
Azonban fontos tudni, hogy a tapintható daganat kimetszése sajnos nem minden esetben jelent teljes gyógyulást. Lehetséges, hogy szabad szemmel nem látható áttétek már jelen vannak a többi emlőben, vagy egyéb szervekben, melyekből idővel újabb daganatok képződhetnek. Az áttétek jelenlétének valószínűsége annál nagyobb, minél nagyobb méretű az első daganat. Így nem érdemes sokáig halogatni a műtétet.
Mi történik, ha mégsem távolítják el a daganatot?
A rosszindulatú daganatok jellegzetessége, hogy idővel biztosan áttéteket képeznek az egyéb szervekben (leggyakrabban a tüdőben). Ennek jele lehet a gyakori köhögés, zihálás, azonban nem ritka, hogy az áttéteket csak röntgenvizsgálat mutatja ki, ugyanis hosszú ideig nem okoznak súlyos tüneteket.
A növekedő daganat mérete miatt akadályozhatja a kutyát a járásban, a kényelmes fekvésben is. Emellett a daganat vérellátása a növekedése során egyre romlik, így gyakori, hogy egy része elhal és kifekélyesedik. Ez azt jelenti, hogy egy seb keletkezik a daganaton, amiből váladék szivárog, és a seb nem gyógyul be.
A kutyáknál tapasztalt hasmenést nem tekintjük önálló betegségnek, hanem valamilyen ok tüneteként tekintünk rá. Ha nincs valamilyen súlyos betegség a háttérbe, rendszerint egyszerű kezeléssel, rövid idő alatt megszüntethető.
Ha az alább felsorolt jeleket tapasztalja kutyájánál, akkor gyanakodhat komolyabb betegségre:
-Láz
-Levertség
-Véres vagy vízszerű bélsár
-Gyakori hányás
-Nagyfokú étvágytalanság
-Fájdalmas has
A kutya kezelése során a legfontosabb a tápanyag és a folyadék veszteség megelőzése, ha ugyanis ez nem történik meg időben, még az enyhébb hasmenés is könnyen a kutya kiszáradásához vezethet. Ez főleg kistestű kölyökkutyákban következhet be rövid idő alatt.
Általában a hasmenés mögött vírus vagy baktériumfertőzés áll. Gyakran előfordul etetési hiba is, amikor túl fűszeres, zsíros ételt kap a kutya illetve hirtelen tápváltásra kerül a sor.
Hasmenést kiválthat utazással járó stressz is, illetve ha a kutya új gazdihoz kerül.
Ritkábban fordul elő, de okozhat hasmenést súlyos parazitafertőzöttség is. Ez elsősorban kölyökkutyák és elhanyagolt, rossz kondíciójú állatok esetében jelentkezik.
Ha a fent említett tüneteket észleljük a kutyán, valószínűleg szükség lesz néhány kiegészítő vizsgálatra, a hasmenés eredetének meghatározása érdekében:
-vérvizsgálat
-bélsár laboratóriumi vizsgálata
-hasi ultrahang vizsgálat
Hogyan kezelhető a hasmenés?
-Gyógyszerrel
-Bélnyálkahártya bevonókkal, toxin megkötő gyógyszerekkel
-Speciális diétával
-Antibiotikumokkal
-Probiotikumokkal
A kezelés hatására a hasmenésnek néhány napon belül nagymértékben csökkennie kell. Ha a kutya állapota nem javul megfelelő mértékben, mindenképpen keresse fel ismételten állatorvosát. Ebben az esetben ugyanis további vizsgálatok válhatnak szükségessé, hogy megtaláljuk a probléma okát, és kedvence mielőbb meggyógyulhasson.
Az ambulancián lehetőség van ultrahang vizsgálatra.
Az ultrahangos vizsgálat a műszeres kiegészítő vizsgálatok közül az egyiklegfontosabb, és leggyakrabban használt képalkotó módszer, ami az állatnak nem okoz fájdalmat, nem igényel megerőltető lefogást, és káros hatásai sincsenek.
Az ultrahangos vizsgálat lényege, hogy az eszköz ultrahangnyalábokat bocsát ki, melyeket a kutya teste különböző mértékben fog fel, tehát nem nyeli el, hanem továbbítja azokat a készülék felfogó részébe. Az így nyert képet számítógép értékeli: anatómiai részekre bontja a képet és így jeleníti meg az ultrahang vizsgáló géphez kapcsolódó képernyőn Az ultrahang segítségével az állat belső szerveinek alakja, nagysága, szerkezete láthatóvá válik. Így az eltérések nagy biztonsággal megállapíthatók.
A hasi ultrahangos vizsgálatokat rutinszerűen alkalmazzuk a legtöbb megbetegedés kapcsán. Agyomor, húgyhólyag, prosztata, lép, máj vagy vese morfológiai és szerkezeti képének megváltozásából következtetni lehet a betegség súlyosságára, előrehaladottságára is. Hasüregi daganatok, folyadék-felhalmozódás és vérzés egyedüli, fájdalommal nem járó, pontos diagnosztikai eszköze is egyben.
Vemhes kutya vizsgálat során megállapítható, hogy sok vagy kevés kiskutya van a kutyamama méhében, valamint képet kap az állatorvos arról, hogy élnek-e a magzatok, hol helyezkednek el, nincs-e valamilyen rendellenességük.
Gyakorlott szakember a vemhességet kutyánál ultrahang-vizsgálattal a 24. naptól nagy biztonsággal diagnosztizálni tudja. Gyakran felmerülő igény, hogy a pontos születendő alomszámot állapítsuk meg. Ez nem könnyű feladat, több éves gyakorlat és kiváló készülék birtokában is csak plusz-mínusz 1 magzat pontossággal lehet behatárolni a magzatszámot a kutya hosszú méhszarvai miatt.
Az a tény viszont nagy biztonsággal megállapítható, hogy esetleg csak 1-2 magzat van, aminek nagy jelentősége lehet, hiszen ezek túl nagyra nőhetnek és abszolút nagy méretük miatt nehézellést okozhatnak. Egy magzat esetében pedig számolni kell azzal, hogy időben nem váltja ki az ellést megindító „magzati” szignált és túlhordás alakul ki (65. napon túli vemhesség), amely gyakran a magzat méhen belüli elpusztulásához vezet.
A szív vizsgálatához is nagyon hasznos eszköz az ultrahang. A szív falának megvastagodása, a kamrák és pitvarok megnagyobbodása illetve a szívbillentyűk működése is jól vizsgálható ezzel a módszerrel.Egyes betegségek jellemző szerkezeti változásokat okoznak a belső szervekben, bizonyos esetekben azonban szükség lehet egyéb kiegészítő vizsgálatokra is.
Hogyan végezzük a vizsgálatot?
Tulajdonképpen semmilyen különleges előkészületet nem igényel a vizsgálat. Legtöbbször nem szükséges altatni az állatot a vizsgálathoz.A húgyhólyag legjobban telt állapotban vizsgálható, így ha lehetséges, kedvence a vizsgálat előtt ne ürítsen vizeletet 3-5 órán keresztül.A szőrt le kell nyírni a vizsgált területről, mivel az ultrahang hullámok terjedését gátolja a szőr és a közte lévő levegő.Mivel az ultrahang valós idejű képet ad, az eredmény azonnal látható a készülék monitorán, így közvetlenül a vizsgálat után tájékoztatjuk a gazdit a látható elváltozásokról.
Sok gazdi nem tudja, hogy mi a teendő műtét után kedvencével. Az alábbi néhány sorban megpróbálom összefoglalni a legfontosabb tudnivalókat. Természetesen az állatorvosi rendelőben kérjen mindig tanácsot orvosától!
A műtét után állatának elsősorban nyugalomra van szüksége. Mivel az altatás következményeként a testhőmérséklet szabályozása nem működik tökéletesen, fontos, hogy állatát kellemes szobahőmérsékletű, nem huzatos helyen a földön, egy vastag pokrócon helyezze el. Figyeljen arra, hogy az orra és szája szabadon maradjon, a légzés ne legyen akadályozott. Macskákat érdemes egyszerűen a szállítódobozukban hagyni, amíg teljesen magukhoz nem térnek. Mivel ébredéskor sokszor nem találják a helyüket, támolyogva mászkálnak, ilyenkor fontos, hogy ne tudjanak valamilyen berendezési tárgyat magukra borítani, esetleg leesni valahonnan.
Ébredés közben előfordulhat hányás, sírás, remegés. Mindezek átmeneti jellegűek, maguktól elmúlnak. A műtéti sebből estenként szivárgó pár csepp vér is normális, de ha nagyobb vérzést tapasztal, mindenképp telefonáljon, illetve vigye vissza a rendelőbe kedvencét. Önnek a sebbel semmilyen teendője nincs, kivéve, ha más tájékoztatást nem kap. Ha az állat a következő napokban a sebét nyalogatni kezdené, akkor gallért kell rá feltenni, vagy egyéb módon pl. kötés meg kell akadályozni.
Etetni, itatni csak akkor szabad, ha már teljesen magához tért. Ez több órát is igénybe vehet, ezért vizet általában még aznap késő este, ételt csak másnap kaphat.
Egy-két napig az étvágy csökkenése nem kóros, de ha pár nap alatt sem kezd el enni a kedvenc, mindenképpen érdemes lehet megvizsgáltatni, hogy mi állhat a háttérben.
Az új kutya kiválasztásakor a kutya tulajdonságait érdemes összehasonlítani életformánkkal, képességeinkkel és lehetőségeinkkel.
Sportos alkatú embernek kitűnő egy gyors vadászkutya, akivel lehet rendszeresen futni vagy kerékpározni. Ha gyerek is van a családban, mindenképpen előnybe kell részesíteni a kimondottan békés, gyerekszerető kutyafajtákat (labrador, golden retriever). Idős embereknek elsősorban kisebb testű, nyugodt természetű kutya javasolt.
Fajtatiszta vagy keverék
Ez elsősorban ízlés dolga. Van olyan kutyatartó is, akinél presztízskérdés, hogy csak fajtatiszta kutyája lehet. A többség, aki fajkutyát szeretne, az adott fajta jellegzetes tulajdonságaiba szeretett bele. Ha fajtatiszta kutyát szeretnénk, csak jó nevű, megbízható tenyésztőtől válasszunk kutyát, mert nagyon sok kellemetlenségtől kíméljük meg magunkat és kutyánkat is. Főleg, akik leendő kutyájukkal kiállításokon, versenyeken szeretnének részt venni, az új kutya kiválasztása előtt évekig ajánlatos a fajta rendezvényeit látogatni, és az Internetes oldalakon tájékozódni az adott fajta életéről. Kérdezzünk minél többet a tenyésztőktől, és tájékozódjunk a tenyésztőkről is. Így nagy eséllyel elkerülhetjük a találkozást az úgynevezett szaporítókkal, akik csak haszonszerzés miatt fialtatják kutyáikat. Sokszor minden szakértelem hiányában szinte a véletlenen múlik, hogy ilyen “tenyészetből” milyen egészségi állapotú, milyen fajtajelleget hordozó kutyák kerülnek ki.
Tenyésztő vagy szaporító
Van néhány olyan ismérv, amely segítségével talán könnyebben különbséget tudunk tenni tenyésztő és szaporító között. A tenyésztő hozzáállása teljesen nyitott, minden kérdésre készségesen válaszol. Név szerint ismeri a kutyáit, és minden kutyájáról tud néhány történetet, szinte azt is tudja, mikor mit fog a kutya csinálni. Sokszor már a kiskutyák megszületése előtt megkeresi, kiválasztja a leendő vevőket. A kiskutyák fejlődését nyomon követhetjük, meglátogathatjuk a kutyacsaládot. Jó, ha meglehetősen furcsának tűnő kérdéseket is kapunk. Például, hogy miért is akarunk kutyát, miért azt a fajtát, mit tudunk a fajtáról, hol, milyen körülmények között akarjuk a kiskutyát tartani. Mik a céljaink a kutya megvásárlásával. A jó tenyésztő szerződést köt a gazdával, amely még olyan megkötést is tartalmazhat, hogy nem megfelelő tartás esetén a kutyát visszaveheti vagy visszavásárolhatja, de a jó szerződés a vásárló érdekeit is védő garanciákat is tartalmaz. A jó tenyésztő beszámol a kutyái egészségi állapotáról, és nem titkol el semmilyen problémát.
Ellenben a szaporítóval zajló tárgyalás során szinte kizárólag arról esik szó, hogy mikor és mennyi pénzt adunk a kutyáért. Szaporítótól akár 6 hetes kutyát is kaphatunk, csak vigyük mihamarabb. Jó, ha tudjuk: 8 hetesnél – egyes fajtáknál 10-12 hetesnél – fiatalabb kutyát nem szabad az anyjától elválasztani. 6-8 hetes korban a kiskutyának az anyjára elsősorban mentális fejlődése miatt van szüksége, sok későbbi helytelen viselkedés a korai elválasztás következménye lehet. A szaporítók rossz körülmények között tartják a kutyáikat, ezért legtöbbször a tartási helyet meg sem lehet nézni. Nem ritka eset, hogy kerítésen keresztül adják ki a kiskutyát, és veszik át a pénzt. Oltásokról sem tudnak beszámolni, a kutyáknak nincs semmilyen papírjuk.
Sokan úgy gondolják, hogy ha szaporítóktól vásárolnak kutyát, ezzel azon a szerencsétlen állaton segítenek. Ez így igaz, de hozzájárulnak ahhoz is, hogy a szaporítóknál továbbra is folyamatosan szülessenek a kutyák. Ezért nem helyes szaporítóktól vásárolni. Ha nincs pénzünk tenyésztőtől vásárolni kutyát, akkor vagy válasszunk egy a fajtához tartozó mentett kutyát, vagy gondolkozzunk el azon, hogy a fajta egyik keverék példányát vegyük magunkhoz. Menhelyről, fajtamentőktől gyönyörű szép, és nagyon hálás kutyákra is rábukkanhatunk.
Kölyök vagy felnőtt
Sokan úgy gondolkodnak, hogy a kölyökkutya sokkal jobb, hiszen azt a saját szájuk íze szerint nevelhetik fel. Azzal viszont számolnunk kell, hogy a kutyaneveléshez kell némi szakértelem, és rengeteg szabadidő. Egy felnőtt kutya meg már “kész” van. Számos esetben fordul az elő, hogy kellő következetlenség miatt egy meglehetősen neveletlen kutyánk lesz a kis aranyos kölyökből. Felnőtt kutyához inkább menhelyekről (Gyömrői Árvácskák Állatotthon, www.gyomro.fogadjbe.hu), vagy fajtamentőktől juthatunk hozzá. Ezeknek az állatoknak az életük egy szakasza meglehetősen hányatott volt, ezért egy biztos, nyugodt, szeretetteljes otthonért nagyon hálásak tudnak lenni.
Idősebb kutyák esetében ez különösen igaz. Ők már sokat megéltek, láttak, és különbséget tudnak gazda és gazda között tenni. Tévhit az, hogy egy idős kutya már nem tud új helyen megszokni. Szeretni kell, becsülni kell őt, és rövid időn belül hűséges kutya válik belőle. Idősebb, nehezen mozgó embereknek kifejezetten az idősebb, nyugodtabb kutya lenne való.
Ne gondoljunk arra sem, hogy egy idősebb kutya pár év múlva vélhetően elpusztul, és így mire megszokjuk, megszeretjük, már el is veszíthetjük. Egy 5-6 éves kutya élhet még akár 10 évig is. Ha ennél idősebb új kutyát választunk, és ha tényleg csak pár évig él majd velünk, ez az együtt töltött idő pótolhatatlan és megismételhetetlen lesz. Utólag még soha senki nem bánta meg, ha egy idősebb kutyát vett magához.
Nem mindenki tart, és nem mindenki szereti a kutyát.
A kutyásoknak illik tudomásul venni, hogy nem mindenki szereti a kutyát. Éppen ezért kutyát (is) úgy kell (illik) tartani, hogy az mások nyugalmát ne zavarja, másokat ne veszélyeztessen vagy irritáljon. Néha ezt a legnehezebb megvalósítani.
Illik tudomásul venni, hogy van, aki kifejezetten fél vagy iszonyodik a kutyától, sajnos olyan is van, akinek a legszükségesebb (természetes) veszélyérzete sincs meg a kutyákkal szemben.
Illik tudni, hogy
a)a kutya nem veszedelmes fenevad,
b)2de nem is gyermekjáték!
Közterületen kötelező (bármilyen fajtáról is van szó) pórázon vezetni a kutyát. Egyrészt a nem kutyás társadalomra megnyugtató hatással van, másrészt megelőzhetőek a szukák tüzelési időszakában a nem kívánt párosodások, és a viták. Saját kutyánkat is védjük vele: egy petárda, vagy kipufogó (manapság lőfegyver) robbanása megriaszthatja, és ennek következtében „világgá” mehet, vagy „csak” egy autó alá. Egymást nem ismerő kanok (esetenként szukák) között is a rivalizálásból adódóan komoly verekedés alakulhat ki.
Kötelező a nagyobb testű kutyákat szájkosárral közterületre vinni még akkor is, ha a „világ legjámborabb állata”, ugyanis ezt csak azok tudják, akik jól ismerik. Másokban félelmet kelthet. De a szájkosár nem csak a nagyobb testű állatoknál kötelező, mert pl. a tacskó ugyan nem tartozik ezek közé, de némely egyedek igen agresszíven tudnak viselkedni. Arról nem is beszélve, hogy a szájkosár kedvencünket is védi: így nem tudja felvenni (megenni) a szétdobált ételmaradékokat, amelyek manapság akár mérgezettek is lehetnek!
Közterületen illik a „kutyagumit” összeszedni.
Állatorvosi rendelőbe illik pórázon, szükség esetén szájkosárral vinni a kutyákat. A váróban és a kezelőben kedvencünk teljesen váratlan módon viselkedhet! Különösen veszélyes helyzetet teremthet, ha a zsúfoltság miatt a váróban az állatok „intim zónáján” belülre kerül egy másik állat, vagy ember.
Ha kutyánk a váróban agresszíven viselkedik, ugat, morog, illik megnyugtatni, fegyelmezni, és ha ez nem vezet eredményre, kivinni a bejárat elé amíg sorra kerül, hogy a többi beteget és a kezelést ne zavarja. Az agresszív, ugató, fegyelmezetlen állat a többieket is felizgatja.
Nehezen kezelhető, agresszív állattal érdemes előre bejelentkezni, hogy a várakozás időtartama a legrövidebb legyen.
Olyan betegségben szenvedő állatot, amely betegség ragályos (más állatra átvihető) – bolhásság, bélférgesség, vírusos vagy baktériumos betegségek – nem szabad egészséges állatok közé vinni, kerülni kell a kontaktust.
Mint ahogy orvoshoz sem megyünk ápolatlanul, piszkosan, az állatorvosi rendelőbe sem illik koszos, sáros, szennyezett szőrzetű kutyával beállítani. Kivételt képez az életveszélyes állapot. Az ápolatlan állat szennyezheti a többi várakozót, és azok gazdáinak ruházatát is, a váróról illetve kezelőhelyiségről, vizsgálóasztalról, a rendelő személyzetének ruhájáról nem is beszélve.
Állatorvosi vizsgálatra menet helyes egy kis sétát tenni, hogy az állat székletet és vizeletet üríthessen – ne a rendelőben kerüljön erre sor. Kivételt képez, ha éppen vizelet vizsgálat céljából, vagy ultrahang vizsgálatra megyünk, illetve ha életveszélyről van szó. A vizsgálatokat (beleértve az ultrahang vizsgálatot is) zavarja a telt emésztőtraktus (gyomor, belek), ezért vizsgálat előtt néhány órával már ne etessük meg az állatot.
A nagyobb és erősebb kutyák gazdáinak illik vigyázniuk a kisebb, gyengébb kutyákra (és gazdáikra) is a találkozások alkalmával. Nem illik erősebb kutyával erőfölényt fitogtatni, félelmet kelteni.
Manapság utóbbiak már büntethetők, és a félelmet keltően viselkedő, agresszív, aszociális ebet az önkormányzat veszélyessé nyilvánítja!
A szuka kutyát tartóknak tüzelési időszakban illik kerülni a nagy ebforgalmú helyeket, elkerülendő a kanok felesleges izgatását. Ugyanakkor a kanokat is illik mindaddig pórázon vezetni, amíg ki nem derül, hogy a közelben nincs-e véletlenül tüzelő szuka. Sok-sok kellemetlenség adódhat abból, ha sétáltatás közben a „kutyakorzón” nem kívánt párosodás történik.
Tüzelő szukával nem illik olyan helyre menni, ahol a tüzeléssel együtt járó vércseppekkel mások számára zavaróan szennyezhetjük a környezetet. Ha a szuka tüzel, illik valamilyen feltörlő eszközt magunkkal vinni, hogy az esetleges vérmaradványokat eltüntessük (pl. folyosón, lépcsőházban). Fentiek miatt tüzelő szukával illik kerülni a tömegközlekedési járműveket, mert nem csak a járművet, hanem az utasok ruházatát is szennyezheti az állat vérrel.
Ma már kaphatóak ún. „tüzelőbugyik” minden méretben. Ezek használatával nem csak a nem kívánt párzás, de a környezet vérrel szennyezése is elkerülhető.
Az ambulanciánkon lehetőség van az idősödő kutyák szűrővizsgálatára is, amire időpontot szükséges egyeztetni!
Az óriástestű kutyák eleinte lassabban öregszenek, majd ez a folyamat felgyorsul. A kistestű kutyáknál ez a folyamat pont fordítva van. Kezdetben gyorsabban öregszenek, majd ez a folyamat lelassul. Előfordulhat, hogy egy fiatalkori betegséget nem kezeltek, akkor ez károsíthatja a belső szerveket – ami egészségügyi problémákhoz vezethet néhány év múlva.
Léteznek olyan időskori elváltozások, mint például az ízületgyulladás és a vizelettartási zavar, ami megfelelő orvosi kezeléssel enyhíthető.
Mikortól számít a kutya idősnek?
-Az óriás fajtájú kutyák hamarabb, 5-6 éves korban lépnek be az idős korba.
-A törpe kutyák egy picit később, ők 9-10 éves korban kezdenek el idősödni.
-Általában a kutyák a „öreg” éveiket 7-8 éves korban kezdik meg.
Az idősebb kutyák kevésbé energikusak, mint fiatal társaik. Az öregedés lassú folyamat, gyakran nehéz észrevenni a jeleket, egészen a problémák megjelenéséig.
Az öreg kutyák viselkedése lassan változik. Általában többet alszanak, és ingerlékenyebbek, főleg életvidám fiatalok körében, legyenek azok kutyák, vagy emberek. Néha többet ugatnak, ami akár a süketség jele is lehet – vagy annak, hogy valami zavarja őket. A gazda is legyen rugalmas, és alkalmazkodjon a kutya megváltozott igényeihez. Lehet például, hogy sokkal kevesebbet eszik, és napi egyszeri kiadós étkezés helyett szívesen aszik többször keveset.
Ha a kutyának merev a nyaka, emeljük étel- és itatótálját fejmagasságba. Mozgási nehézségek is jelentkezhetnek, különösen reggel, illetve intenzívebb mozgást követően. A kutya bármennyire is vonakodik a mozgástól, mindig jól mozgassuk meg, hiszen ez szellemileg is felfrissíti – és az egészséges bélműködése fenntartásában is hasznos. Egy öreg kutya bizonyára sokkal szívesebben megy többször rövid sétára, főleg ha szív-, légúti vagy ízületi betegségben szenved.
A kutyát zavarhatja öregedő teste, és az is frusztrálhatja, hogy nem tud megtenni olyan dolgokat, amiket korábban már megszokott. Kerüljük el, hogy stresszhelyzeteket kényszerítsünk a kutyára. A megszokás és a biztonság mindennél fontosabb, ezért ne változtassunk hirtelen körülményein!
Időskori szűrővizsgálat
1.Belgyógyászati vizsgálat
- Fizikális vizsgálat
- Mozgás vizsgálata
- Életjelek vizsgálata /szívfrekvencia, légzés,reflexek, hidratáció/
- Vese és májfunkció vizsgálata
- Nyirokcsomó vizsgálata
- Szem és fülvizsgálat
- Bőr, szőr vizsgálata
- Fogak, szájüreg vizsgálata
2.Mozgásszervi vizsgálat
- Izületvizsgálat
- Reflexek vizsgálata
3.Vérnyomás mérés
4.Vér laborvizsgálata
Vér laborvizsgálat /Mennyiségi+minőségi vérkép, ALT, ALKP,GGT, LGH, CR, TP, Glucose, Lipáz,, Albumin, Koleszterin/ + * T4 /pajzsmirigyhormon
Utolsó figyelmesség….
Ha kutyánknak olyan fizikai problémája vagy betegsége van, ami számottevően csökkenti életminőségét, vagy állandó fájdalmai vannak, az állatorvos a leghumánusabb eljárást tanácsolja. Gondoljuk meg, kutyánk mire képes még, és hogy elégedettnek tűnik-e. A halállal szembenézni nehéz, de ha kedvencünk szenved fájdalmának véget vetni a legnagyobb figyelmesség.
Kutyusa sok szeretet adott Önnek, most Önön a sor!
A mikrochip egy olyan passzív eszköz (transzponder) mely az állatok egyedi azonosítására szolgál. A leolvasótól kapott impulzus hatására adja le a (rendszerint) számsorból álló azonosító jelet. A chipet kisemlősöknek rendszerint (egyezményesen) a nyak bal oldalának bőre alá ültetjük be, a nyak középső tájékára.
A bejuttatás hasonlóképpen történik, mint egy injekció beadása, a különbség csupán abban van, hogy némileg vastagabb tűt használunk, mint általában, ugyanis a tű üregében van az azonosító
Ma Magyarországon különböző tipusú, ennek megfelelően különböző árú mikrochipek vannak forgalomban. Ennek megfelelően a beültetéssel kapcsolatos költségek is különbözőek.
A chip beültetésével egyidejűleg dokumentáljuk az állat és a tulajdonos legfontosabb adatait, és ehhez hozzárendeljük a beültetett mikrochip számát, mely adatok bekerülnek egy központi nyilvántartóba.
Leolvasó készülék
Ha valaki talál egy állatot, és elviszi egy állatorvoshoz, aki rendelkezik leolvasó készülékkel, akkor (ha az állat mikrochippel meg lett jelölve) kideríthető az azonosító száma. Ennek birtokában a nyilvántartóból meg lehet kapni az állat tulajdonosának adatait (pl. telefonszámát). Ilyen módon néhány óra alatt vissza lehet juttatni a gazdához az elkódorgó állatot.